Klau nénit nagyon szerettem, hiszen bármi problémám volt, mindig sikerült ráébresztenie egy-egy dologra, hogy másképp lássam a világot, de sosem mondta meg, mit csináljak. Mindig csak azt vettem észre, hogy valahogy más leszek, jobb ember leszek minden egyes mentálhigiénés „szeánszunk” után. Részben magamnak is köszönhetem, de hatalmas segítség volt a hátam mögött.
Mi hetente egyszer találkoztunk. Mindig nagyon vártam ezeket az alkalmakat, mivel ekkor úgy éreztem, hogy feltöltődöm a beszélgetés során.
A folyosón sétálva időnként trécselni is volt alkalmunk, így elmondhatom, hogy Klau néni mentálhigiénés szakemberként és magánemberként is hihetetlenül csodálatos.
Félig üres-félig tele pohár, a kavicsok és kövek elrendezése, hálaadás, a levelek magamnak…ezeket mind magammal tudtam hozni. Gyakran jutnak eszembe Klau néni szavai, amik előre visznek az életemben. Eszméletlenül hálás vagyok Neki!
(Anita, Budapest)
Klaudiát két évvel ezelőtt ismertem meg. Feltűnt, hogy nemcsak komoly szaktudással, hanem valódi empátiával fordul úgy a kamaszok, mint a kisebb gyermekek felé.
Kisiskolás és óvodás gyermekeim kapcsán felmerülő problémáimat mindig alaposan körüljártuk, és Klaudia valahányszor igazán személyre szabott tanácsokkal és észrevételekkel látott el. Jó volt kívülről is rálátni a helyzetre, és felismerni, hogy mindenre van megoldás, talán egyszerűbb is, mint hinnénk. Klaudia az első, akit megkeresek, ha tanácsra van szükségem, számíthatok rá, mindig elérhető.
(Erika, Budapest)
Klaudiát egy éve van szerencsém ismerni. Beszélgetéseinkben mindig benne van a legtöbb, amit emberi kapcsolat adhat: tanulás, gyógyulás, nevetés, egyszóval maga a fejlődés. Ha szomorú vagy, felvidít. Ha bizonytalan vagy, megerősít. Ha úgy érzed, kilátástalan helyzetbe kerültél, saját példájával biztosan utat mutat. Mindezt alázatos és önzetlen módon teszi. Lehetsz bárki, érkezhetsz bárhonnan, ő nyílt szívvel fordul feléd és a lehető legtöbbet adja. Ahogy a neve is mutatja, ő egy igazán ékes ember.
Mint szakembert és segítőt tiszta szívemből ajánlom.
(Ági, Budapest)
Csak jókat tudok írni.
Klaudia egy nehéz élethelyzetemben segített másként látni a helyzetemet.
Szakmai tapasztalatával, korszerű, megalapozott ismereteivel mankót adott a változtatáshoz, amire akkor nagy szükségem volt.
Kedves, emberközpontú gondolkodásmódja, konkrét gyakorlatias kérdés-felvetései segítenek abban, hogy gondolkodj mi az az apró lépés, amit már másnap reggel megtennél azért, hogy jó irányba mozdulj el a holtpontról. Nekem ez nagyon bevált.
Kellemes, jó humora mellett megoldásközpontú és eredményorientált. A közös munka során nagyon elhivatott volt és végig támogatott.
Jó szívvel ajánlom mindenkinek!
Még egyszer hálásan köszönöm az önzetlen segítségét!
(Magdi, Dunakeszi)
Hogy milyen embernek és tanárnak ismertelek meg? A LEGJOBBNAK!
Sosem felejtem el, hogy mennyit segitettél nekem / nekünk az iskolában, akik legrosszabb angolosok voltunk. Mikor átvettél minket az előző angoltanartól, hamar felismerted, hogy nekem/nekünk segítségre van szüksegünk. Sose szidtál, inkább többet is biztattál, mint megérdemeltük...és iskola után, ahelyett, hogy rohantál volna haza, addig fel nem álltál az asztaltól, míg meg nem értetted velünk az angolt...és ami ennél is fontosabb, emberszámba vettél engem, minket, az összes tanulót. Bármi problémánk volt, fordulhattunk hozzád, mint barát is.
Sose kivételeztél senkivel és mindenkiből a legjobbat probáltad kihozni.
Örökké hálás leszek Neked!
Jó ember vagy és csak is a legjobbat érdemled az élettől!
(Judit, Tapolca)
Első látásra is szimpatikus, barátságos ember. Nyitott természetű, tapasztalatainak és elveinek megfelelően tanít és egyben nevel. Gyakorlatiasan oktat, évekkel később is felhasználható tudással ruházza fel diákjait. Összeszedett, jól felépített tanmenet szerint, tematikusan dolgozik. A mai társadalom számára, emberi és tanári szempontból is fontos értékeket képvisel és közvetít.
(Eszter, Szombathely)
Ékes-Erdélyi Klaudia a Patrona Hungariae gimnáziumban volt az angoltanárom. Sokan voltunk, akik szerint Ő volt az egyik legjobb tanár a gimnáziumban. Bátran fordulhattunk hozzá kérdéseinkkel, mindig meghallgatott, és az angol órákon kifejezetten vidám, támogató légkört teremtett. Mindig nagyon odafigyelt azokra is, akik esetleg elmaradtak a tanulásban, próbálta őket is a megfelelő szintre hozni. Az órakat a baráti légkör jellemezte, próbált minket mindig egyenrangúként kezelni. A tiszteletet a kedves, segítő és támogató hozzáállással érte el, nem pedig autoriter, parancsoló magatartással. Nagyon megszerettem az angol nyelvet ezeken az órákon, és angol szakra jelentkeztem. A gimnázium utolsó évében ingyen magánórákat is tartott nekem, és így könnyű volt a felkészülés a felvételi vizsgára. Azonnal fel is vettek a Pázmány Péter Katolikus Egyetem angol szakára.
Nagyon örültem, amikor a gimnázium után újra sikerült felvennem vele a kapcsolatot. A facebookon nyomon követhettem mekkora szeretettel neveli a kisfiát. Rengeteg segítséget, tanácsot kaptam tőle, amikor nekem is megszületett a kisfiam. Rögtön feltűnt, hogy Ő is a kötődő, azaz a gyermek igényeihez igazodó nevelést választja módszerként, ezért is mertem bátran fordulni hozzá a kérdéseimmel. Mindig szakértő pszichológus válaszát kaptam tőle. Nagyon jó érzés, hogy van egy-kettő olyan gimnáziumi tanárom, akik még a gimnáziumi évek után is folyamatosan kapcsolatban vannak velünk, és örömmel segítenek, ha tanácsot kérünk. Sajnos csak kevesen vannak, de Klaudiára ez kifejezetten igaz.
(Anna, Finnország)
Középiskolai tanulmányaim során abban az ajándékban volt részem, hogy három éven át Klaudia kísért osztályfőnökként. Szívből jövő kedvessége, nyitottsága és az elfogadásra való készsége miatt hamar összebarátkoztunk és az együtt töltött időszak végére azt hiszem, bizton elmondhatom, hogy nemcsak tanáromként és osztályfőnökömként állt mellettem, de személyes barátságával is megajándékozott. Olyasvalakiként emlékszem rá, aki sok kollégájával ellentétben nemcsak a munkadarabot, vagy a magoló-automatát látta bennünk, mint tanulókban és sohasem akart a saját képére és hitére formálni minket. Tiszteletben tartotta mindegyikünk személyes szabadságát, meggyőződését és életszemléletét és úgy igyekezett értéket átadni, hogy azzal sohasem ideológiát, vagy nézetrendszert közvetített, hanem az általános jóság és önfejlesztés egyéni útjait kínálta fel, kinek-kinek igényei és személyes beállítottsága szerint. Sokunk számára sokkal több volt, mint tanár, a szó legnemesebb értelmében: szülő, nagy testvér, barát, lelki társ. Nem tanított, hanem példát mutatott, nem nevelt, hanem egyéni, személyre szabott perspektívát nyújtott. Nem tört meg és nem nyesett le senkit sem, hanem egyszerűen megmutatta a Fényt, amely felé mindenki útját szeretettel segítette.
(Dániel, Szombathely)
Segítőkész, barátságos, jókedvű
Elsőre ezek a szavak jutnak eszembe, amivel röviden jellemezhetem egy kiemelkedő tanár, ember munkáját és életét. A hozzáállása az élethez, segít az embereknek könnyebbé és boldogabbá tenni azt. Hivatástudata egyáltalán nem megkérdőjelezhető, hiszen a munkaóráin kívül is segít a diákoknak a felkészülésben, hogy minél jobb eredményt tudjanak elérni. Angoltanárként magánóráit tarthatta volna nyelviskolában egy kisebb vagyonért, de segítségét felajánlja teljesen ingyen plusz órákat tartott a szabadidejét felhasználva.
Egy pozitív ember, aki segít értékelni az életet, nem számítanak a külsőségek. Segít meglátni a boldogság forrását, hiszen néha valakit csak ez választ el tőle. Megnyugtató személyiség, hiszen egy beszélgetés vele is már sokat segít az élet átértékelésében. Leginkább őt jellemező szó a SEGÍTŐKÉSZ, hiszen hivatását becsülettel, alázattál, emberi szeretettel végzi. Örömmel állíthatom, hogy barátaim között tudhatom volt tanáromat, tudom, ha szükségem lenne rá, ő ott lenne és mindenben segítene, támogatna.
(Anikó, Szombathely)
Rád mindig jó szívvel emlékszem. Sokunkat te segítettél a nyelvvizsga felé, no meg hogy sikerüljön. Nem tudom emlékszel e ,hogy az írásbeli nyelvvizsgával mennyit szenvedtem. A szóbeli rögtön sikerült, pedig attól féltem jobban. Az írásbeli meg harmadjára. Emlékszem, hogy mennyit biztattál, hogy ne adjam fel, menni fog, hogy tanulunk még egy kicsit és az írásbeli is sokszor a javítón is múlik, meg hogy fellebbezni kell. Segítettél és tanítottál arra, hogy ne boruljak magamba, hanem haladjak előre, tovább.
Az angol órák is jók voltak, te voltál korban hozzánk a legközelebb és talán te értetted meg legjobban, hogy néha milyen nehéz volt kamaszlányként patronásnak lenni. Neked jó volt panaszkodni, kiönteni a szívünket.
(Eszter, Budapest)
A napokban jutott eszembe teljesen véletlenül az, hogy a tanárnő mennyivel többet adott számomra, mint amit egy pedagógustól én személy szerint a gimiben megszoktam.
Itt arra gondolok, hogy bár nem tudok pontosan felidézni mondatokat, mondandókat, de szavai, történeteinek lenyomata megmaradt bennem. És ezek a lenyomatok egy olyan pozitív, életigenlő, a szó legpozitívabb értelmében vallásos lenyomatok, amelyek fontos részét alkották az angolóráknak.
Tehát én röviden úgy tudnám összefoglalni az együtt eltöltött 1 évünket, hogy a kiemelkedő angoltanítás mellett egy olyan mentorszerepet töltött be Ön a diákok életében, amellyel nem csak tudásunkat, hanem életről való gondolkodásunkat is pozitív irányba terelte.
(Balázs, Szombathely)
Mikor először találkoztam a Tanárnővel, tudtam, hogy közöttünk különleges kapcsolat fog kialakulni. Már eleve szimpatikus volt a kisugárzása, és „sajnálatos módon”, csak pár hónapig „élvezhettem” a társaságát, ugyanis ebben az időszakban lett állapotos Barnabással. Én azt gondolom sosem várt semmit sem annyira, mint azt, hogy Anya legyen. Már csak ezért is felnéztem rá. Klau Néni abban a pár hónapban osztályfőnököm volt, véleményem szerint rendkívül jó tanár és kiváló emberismerő. Egyrészt szigorú, de mégis kedves. Határozott de jószívű. Tetszett, hogy nemcsak tanítani szeretett volna, hanem tanulni is. Tőlünk, az élettől, az iskolától. Jó érzés volt, hogy habár a tanítványa voltam, de egy picit a barátja is lehettem, ugyanis mindig kaptunk Tőle egy kis bíztatást, tanácsot, ötletet, mely előrébb vitt minket az élet rögös útján.
Hálás vagyok a sorsnak, hogy megismerhettem, és bízom benne, hogy még lesz alkalmam rá, hogy találkozhassak, beszélgethessek Vele.
(Merci, Budapest)
Először féltem, hogy milyen lesz. De nagyon hamar megkedveltem, nagyon kedves és szerető és óriási nagy támogatást kapok Öntől. Szeretem az óráinkat, mert tényleg úgy érzem hogy olyan segítséget kapok, ami hasznos és működik. Az hogy mindig mondja, hogy önmagára emlékeztetem, közelebb vitt Önhöz. Nem ismerjük olyan rég egymást, de mégis nagyon szeretem magát és teljes mértékben megbízom Önben. És úgy érzem, Ön is kedvel engem, remélem jól gondolom, mert nekem hatalmas segítséget nyújt az, hogy végre valaki így meghallgat és segít nekem...
Várom a további óráinkat!
(Bogi, Budapest)
Én év eleje óta járok a Tanárnőhöz és mindig izgalom tölt el ,mikor megyek hozzá. Ott úgy érzem ki tudok bontakozni ,tudok önmagam lenni. Mindig meghallgat és segít. Mióta önhöz járok talán érzem magamat valakinek ,ha máshol nem ön előtt igen.Nagyon jó embernek tartom és köszönöm ,hogy mindenben próbál segíteni!
(Niki, Budapest)
Az emberrel kezdeném. Szerintem Ön nagyon kedves, jóindulatú, segítőkész, mosolygós. Derű árad Önből és abszolút pozitív a kisugárzása.
Mint segítő alapos, kitartó, empatikus. Szakmailag felkészült és tapasztalatom szerint állandóan képzi magát.
Sokoldalú, tudását több forrásból, területről szerzi . Tele van ötletekkel amiket a gyakorlatban hasznosít is. Így nem csak elméleti, hanem interaktív segítő is.
Ahogy én látom igazán szereti a gyerekeket, türelmes és gondoskodó velük. Remek szakembernek tartom.
Őszintén örülök. hogy találkoztunk, mert nekem nagyon sokat segített az elmúlt hónapokban. Elindultam egy mély és alapos önismereti úton.
(Erika, Budapest)
Klaudiát tanítottam a főiskolán - és így elsőként azt tudtam meg róla, hogy roppant okos és intelligens. Nem azért volt tele jó jegyekkel, mert olyan szorgalmas (az is, de az magában nem lett volna elég), hanem mert gondolkodik, logikusan, és összefüggéseket lát meg. Meg persze azt is mindjárt lehetett látni, hogy rá mindig lehet számítani, mindig segítőkész, és mindig kedves. Aztán voltam olyan szerencsés, hogy iskolán kívül is megismerhettem - már a főiskola alatt is, és azután is. És akkor azt is megtudtam, hogy mindezek mellé még rettentően lojális, tisztalelkű, és következetes ember, aki minden körülmények között tisztességes, mindig a szeretet vezérli, és ezért a végsőkig másokat helyez maga elé. Hogy ez milyen ritka manapság ebben az országban, azt azt hiszem, nem kell részleteznem. Ha lehetne, klónoznám! Így meg örülök, hogy legalább egy ilyen embert ismerek.
(Anikó, Gyöngyös)